Kína válasza: Nyílt forráskódú kihívás a generatív MI-piacon

Az előző bejegyzésemben az Egyesült Államok mesterséges intelligencia-fejlesztéseiről írtam, és bár forradalmi változásokról beszéltem, a történet itt nem ér véget. Nem sokkal Donald Trump bejelentése után Kína is jelentős lépést tett a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) területén, amely új fejezetet nyit az MI-fejlesztések versenyében.

DALL-E

Egy 2023-ban alapított kínai startup nem sokkal Trump bejelentése után bemutatta saját generatív MI-modelljét, a DeepSeeket. A vállalat állítása szerint zászlóshajó modelljük bizonyos jellemzők tekintetében felülmúlja a ChatGPT legfejlettebb verzióját. Ennél is figyelemre méltóbb azonban, hogy a kínai fejlesztők mindezt az amerikai versenytársak költségeinek töredékéből hozták létre. Ráadásul a DeepSeeket nyílt forráskódúvá tették, lehetővé téve más fejlesztők számára, hogy saját vagy továbbfejlesztett alkalmazásokat építsenek rá.

Az amerikai GenMI-fejlesztők gyorsan reagáltak a hírre. Elismerve a DeepSeek teljesítményét, kifogásolták annak rendkívül alacsony költségeit. Különösen azt nehezményezték, hogy a kínai cég az MI betanításához nem saját, hanem ingyenesen hozzáférhető adatkorpuszt használt, és a nagy nyelvi modellek válaszainak felhasználásával ún. desztillációs eljárást alkalmazott. Ez a technika önmagában nem törvényellenes, de az amerikai cégek szerint ebben a méretben már etikai kérdéseket is felvet. Hogy pontosan mi az igazság, még nem tisztázott, de a jövőben várhatóan további részletek is napvilágra kerülnek.

A kínai cég döntése a nyílt hozzáférhetőség mellett különösen figyelemreméltó. Aki olvassa ezt a blogot, tudja, hogy a nyílt tudomány, a nyílt forráskód és a szabad hozzáférés elkötelezett híve vagyok. A tudományos fejlődés egyik leghatékonyabb módja, ha az adatok, módszerek és publikációk minél szélesebb körben elérhetők. Az információ üzleti célú elzárása helyett egy olyan rendszer kialakítása a kívánatos, amelyben a kutatás és fejlesztés mindenki számára hozzáférhető.

Bár a DeepSeek jelentős lépést tett ebbe az irányba, nem az egyetlen ilyen kezdeményezés. Például a YuE, egy népszerű nyílt forráskódú zenegenerátor, szintén szabadon elérhető a

GitHubon. Az ilyen modellek lehetővé teszik a kutatók és fejlesztők számára, hogy biztonságos, helyileg futtatható alkalmazásokat hozzanak létre, csökkentve az adatbiztonsági és magánéleti aggályokat.

DALL-E

Egyelőre az átlagos felhasználók számára a nyílt forráskódú GenMI nem jelent közvetlen előnyt, mivel a modellek futtatásához nagy teljesítményű hardver szükséges. Egy erre optimalizált NVIDIA GPU ára könnyedén elérheti az egymillió forintot, ami komoly akadályt jelent az átlagos felhasználónak. Ugyanakkor egyre több szolgáltatás kínál bérelhető szerverkapacitást, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók hozzáférjenek ezekhez a technológiákhoz anélkül, hogy saját infrastruktúrát kellene fenntartaniuk.

A nyílt forráskód elsősorban kutatócsoportoknak, startupoknak és techcégeknek kedvez. Ezek a szereplők meglévő modellekre építve gyorsabban fejleszthetnek új alkalmazásokat, anélkül hogy az alapoktól kellene újrakezdeniük. Ezenkívül a nyílt modellek segítenek feltérképezni az MI korlátait, lehetőséget biztosítva a módszertani fejlesztésekre és a személyre szabott alkalmazások létrehozására.

A kínai DeepSeek lépése komoly kihívást jelent az amerikai techcégek számára. A költséghatékonyság, a magas teljesítmény és a nyílt hozzáférhetőség kombinációja új dinamikát hoz az MI-fejlesztések versenyébe. A technológiai versengés nem mindig kedvező, de kétségtelen, hogy nagy lökést adhat az innovációnak. Érdemes figyelemmel követni, hogyan reagálnak erre az amerikai cégek, és milyen irányba fejlődik a generatív MI jövője. 

Sam Altman öltönyben és a Stargate Projekt

Nightcafé Studio

A Stargate Projekt, amelyet Donald Trump 2025. január 21-én jelentett be, történelmi jelentőségű a mesterséges intelligencia (AI) innováció történetében. Trump egyik első intézkedéseként a kezdeményezés nemcsak az AI prioritásaként való kezelését mutatja, hanem azt is jelzi, hogy a kormányzat hosszú távú stratégiai elkötelezettséget vállalt az Egyesült Államok globális dominanciájának fenntartása érdekében ezen a területen. Ez a blogbejegyzés a Stargate Projekt részleteit tárgyalja, beleértve a kulcsszereplőket, a finanszírozást és az infrastruktúrafejlesztési terveket, valamint a tudományos, gazdasági és geopolitikai szférákra gyakorolt hatásait.

A Stargate Projekt bejelentésével Trump kezdetben 100 milliárd dollárt különített el a kezdeményezésre, amelyhez 2029-ig további 500 milliárd dollárt rendelt. Az összeget a legmodernebb adatközpontok és támogató infrastruktúrák építésére szánják a texasi Abilene-ben. Várhatóan a projekt tízezrek számára teremt munkahelyeket, a magas szintű szoftverfejlesztési és adatelemzési feladatoktól kezdve az építkezési és logisztikai feladatokig.

Nem kevésbé jelentősek a projektet jegyző vállalatok és személyek sem. Az OpenAI, Sam Altman vezetésével, az AI-fejlesztést irányítja, kihasználva a generatív modellek és gépi tanulás terén elért eredményeit. Az Oracle, Larry Ellison irányításával, az adatközponti technológiát biztosítja, amely a hatalmas adathalmazok tárolásához és feldolgozásához szükséges, míg a SoftBank, Masayoshi Son vezetésével, stratégiai víziót és globális befektetési szakértelmet hoz. A munkát kiegészíti a Fund Management Limited (MGX), egy Abu-Dzabiban működő befektetési cég, amely biztosítja a pénzügyi feltételeket. A Microsoft pedig az OpenAI-on és az MGX-en keresztül kapcsolódik a projekthez.

Nightcafé Studio

 A Stargate Projekt legfőbb célja, hogy megszilárdítsa az Egyesült Államok pozícióját az AI innováció globális vezetőjeként. Ez az ambíció nem csupán gazdasági, hanem
szorosan kapcsolódik a nemzetbiztonsághoz és a geopolitikai stratégiához. A Stargate célja, hogy végleg lekörözze Kínát, és ezzel biztosítsa az Egyesült Államok tudományos és technológiai fölényét.

A Stargate Projekt nem mentes kihívásoktól és vitáktól. Először is, egy ilyen kezdeményezés pénzügyi terhe jelentős. Az OpenAI használta módszerek esetében az AI betanítása és használata erőforrás-igényes, jelentős számítási kapacitást és energiafogyasztást igényel. Az OpenAI, sikerei ellenére, pénzügyi nehézségekkel küzdött a legmodernebb modellek fejlesztésének fenntartásában. A Stargate finanszírozása enyhíti ezeket a nehézségeket, de problémás lehet az adatközpontok környezeti hatásai és az államilag támogatott AI etikai vonatkozásai tekintetében.

Továbbá a projekt potenciális adatgyűjtése—hasonlóan a Google, a Meta (Facebook) és az X (korábban Twitter) problémás voltához—veszélyes az adatvédelem és a megfigyelés tekintetében. Míg érvelhetünk úgy, hogy a megnövekedett adathozzáférés elengedhetetlen a megbízható AI rendszerek betanításához, az is igaz, hogy a projekt politikai célokra is felhasználható megfigyelési rendszert hozhat létre. A kérdés tehát az, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az innováció és a felelősség, a fejlődés és a magánélet védelme között. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy sem Zuckerber, sem Musk nem volt jelen a projekt ünnepélyes bejelentésén.

Nightcafé Studio

A Stargate Projekt egyben az AI innováció finanszírozásának és szervezésének átalakulását is jelzi. Történelmileg az AI fejlesztése az egyetemeken és kutatóhelyeken, majd magánszektorban történt, gyakran külső tőke bevonásával. A Stargate azonban egy hibrid modellt képvisel, amelyben az állami befektetéseket kombinálják a vállalati együttműködéssel. Ez a kombináció nemcsak a fejlesztést gyorsíthatja fel, hanem a technológiai fejlődést is a nemzeti stratégiai célokhoz igazítja. Precedenst teremt a jövőbeli állami-magán partnerségek számára a csúcstechnológiák területén.

A nemzetközi szereplők, például az MGX bevonása tükrözi a technológiai fejlesztés globalizált jellegét. Az MGX bevonása, mivel az Abu-Dzabi kormányhoz kötődik, rávilágít a Stargate Projektben megjelenő nemzeti érdekek és globális pénzügyi kapcsolatok bonyolult összefonódására. Míg ez jogos aggodalmakat vet fel a fejlesztésben megjelenő külföldi befolyással kapcsolatban, rávilágít arra is, hogy a határokon átnyúló együttműködés még az USA esetében is elengedhetetlen az ilyen összetett kihívások kezeléséhez, mint az AI.

Nightcafé Studio

Összegzésképpen elmondható tehát, hogy Donald Trump Stargate Projektje fordulópontot jelent az AI fejlődésében. Azáltal, hogy összehozza a technológia, a pénzügyek és az infrastruktúra vezető szereplőit, a kezdeményezés célja az Egyesült Államok vezető szerepének biztosítása egy olyan területen, amely várhatóan meghatározza a 21. századot. Jelentősége azonban túlmutat a technológiai fejlődésen. A Stargate összekapcsolja az innováció, a geopolitika és az etika dilemmáit és igy esettanulmányként szolgálhat majd a hasonló kezdeményezések előnyeinek és kockázatainak mérlegeléséhez.