Nati kérésére, meg saját terveim
szerint is az ekönyv-olvasó és annak kutatásban betöltött szerepe a jelen
bejegyzés témája. Ahogy elkezdtem erről gondolkodni, és elkezdtem írni ezt a
bejegyzést, rá kellett ébrednem, hogy egyetlen bejegyzés kevés lesz ahhoz, hogy
elmondjak mindent, amit fontosnak találok az e-könyv-olvasóval kapcsolatban.
Először is azért tűnik lehetetlennek a fontos szempontokat végiggondolni
egyetlen bejegyzésben, mert különböző szinteken és elvárási horizontokkal
közeledünk a kérdéshez, és ezeknek lehetőség szerint meg szeretnék felelni.
Másodszor mert, mint később ki fog derülni, gyakorlati és elméleti jellegű megfigyeléseket szeretnék tenni, amelyek egymástól elválasztása ugyan kétséges,
mégis retorikai szempontból talán elfogadható. Ezért amellett döntöttem, hogy
három szempontot fogok végiggondolni három bejegyzés keretein belül: először
egy bevezető jellegű gondolatsort osztok meg, majd a könyvek homogenizálódási
folyamatáról, majd a harmadik részben az oldal-fogalmával fogok számot vetni.
Kezdjük tehát a bevezető-szerű gondolatokkal.
Talán senkit sem lep meg, hogy az
ekönyv-olvasóknak széles választéka érhető el, és az ezek közötti választás
semmiképpen sem egyszerű feladat. Vannak, akik az Amazon Kindle-t szeretik,
mások a Sony-ra vagy más gyártók különféle eszközeire esküsznek. Nyilván
a különbségek abban rejlenek, hogy milyen fájlok kezelésére alkalmasak az
olvasók, milyen háttérrel rendelkeznek--könyv és garancia tekintetében, milyen
gyorsak, mennyi ideig bírja az akkumulátor, milyen a kijelző, milyen
funkciókkal rendelkezik, wifi-képes-e vagy sem. Ezen rengeteg tényező
nehézkessé teszi a választást, láttam hallgatóknál és kollégáknál is különböző
fajtákat, és mind jó volt a maga nemében. A téma iránt érdeklődők
továbbmehetnek az ekönyv-olvasó blogra,
ahol nagyon sok információt lehet begyűjteni, látszik, hogy a szerző járatos a
témában, talán tanácsot is ad, ha kérnek.
Magam úgy választottam
ekönyv-olvasót, hogy bizonyos elképzelésekkel rendelkeztem saját könyvolvasási
módszereimről, és ehhez próbáltam igazítani a választást. A választásom végül
olyan ekönyv-olvasóra esett, amin van klaviatúra, tehát elvileg jegyzeteket is
lehet fűzni az oldalakhoz, kiadó és könyvterjesztő független, elvileg
wifi-képes, és internetről is lehet letölteni könyveket ezen keresztül. Nem
mondhatnám, hogy minden tekintetben meg lennék elégedve vele, a wifi szörnyű
lassú, internetezésre alig-alig használható, levelezésre, blogok követésére
csak a nagyon nyugodt embereknek ajánlom—magam nem tartozom közéjük. Olvasásra,
jegyzetelésre viszont nagyon alkalmas, sokat is használom, szinte örömöm is
lelem benne. Mindezek mellett azonban meg kell jegyezzem, annak is örülök,
amikor nyomtatott könyvhöz jutok, és azt tarthatom a kezemben, lapozgathatom,
esetenként pedig bele is jegyzetelhetek.
Az ekönyv-olvasó négy
különlegességével kezdem az elmélkedést: méret, könyvmennyiség, kereshetőség,
jegyzetelés. A kis, füzetnyi méretű eszközben a hagyományos, nyomtatott
könyvtapasztalattal ellentétben különleges az, hogy rengeteg könyv megfér, s
áll rendelkezésre azonnal és mindig. Egy nyolc GB-s memóriakártyán hozzávetőlegesen
1000 könyvet hordok magamnál, tehát mintha a teljes régi könyvespolcom benne
lenne a táskámban bárhová is megyek. A másik óriási előnye, hogy a rendszerezés
miatt könnyen rá is tudok találni a keresett könyvre, és ha nem felejtettem el
betenni egy könyvjelzőt, ott folytathatom az olvasást, ahol akár hónapokkal
előbb abbahagytam. Hasznos még a jegyzetelési funkció is, hiszen egyes
oldalakhoz megjegyzéseket is lehet fűzni--mintha beleírnék a könyvbe, amely
oldalon ezután egy kis ikon fogja jelezni, hogy jegyzet tartozik ide. A
jegyzeteket pedig az oldalaktól függetlenül az adott könyvet megnyitva együtt
is meg lehet tekinteni, majd pedig a jegyzeten keresztül el lehet jutni a
könyvoldalhoz, amelyhez a jegyzet készült.
A hasznossága mellett azonban
néhány kellemetlen nehézséggel is szembe érdemes nézni. Ilyen például, hogy az
e-ink technológia miatt, úgy vettem észre, egy kicsit fárasztóbb az olvasás
ezen az eszközön, mint a hagyományos könyv esetében. Ez azért van, mert a
könyvhöz képes úgy tapasztalom, hogy kisebb a kontraszt a háttér és a betű
között, ami azt eredményezni, hogy egy kicsit jobban kell erőltetni a szemet
olvasáskor, illetve erősebb világítás szükséges, mint egy nyomtatott könyvnél.
Talán ez az a kompromisszum, amit az e-ink technológia megkövetel, hiszen itt
nincs háttérvilágítás, maga a kijelző nem sugároz fényt. Ennek persze előnye,
hogy csak a lapozás igényel energiát, maga a megnyitott oldal már nem használja
az akkumulátort. Így nincs szemet károsító vibrálás, ami egy laptop, táblagép
vagy monitor kijelzőjét jellemzi, nem károsítja a szemet, valamint megnöveli az
akkumulátor két töltés közötti használati idejét--hozzávetőlegesen havonta
töltöm az ekönyv-olvasót, pedig sokat használom.
Másik nehézség az ekönyv-olvasóval,
hogy az olvasásélményt nagyban befolyásolja az ekönyv formátuma és minősége. Legtöbb
könyvem pdf formátumú, ám ezek is nagy különbségeket mutatnak. Ha egy könyvet
egyszerű kép pdf fájlformátumban készítettek el, akkor azon túl, hogy nem
kereshető, még csak nem is nagyítható. Például az Early English Books Online adatbázisból letöltött régi
nyomtatványok digitális verzióit gyakorlatilag nem tudom olvasni az ekönyv-olvasómon, annyira kicsi a betűméret így. Persze, lehet, hogy csak az én
gépemen nem növelhető a mérete. Hasonló a helyzet a gyengén elkészített egyéb
pdf fájlokkal, bár ezek általában nagyíthatóak, előfordul, hogy a kijelzőn
megjelenített oldalak váltásánál lemarad egy-két sor, ami kellemetlenné teszi
az olvasást. Az is előfordult már, hogy pdf formátumú könyv nagyításánál az utolsó
két sor a kijelzőn való oldalváltáskor a következő oldalon újra megjelent.
Ehhez képest az epub formátumot nagyon szépen lehet nagyítani, és jól tördeli
az új méretnek megfelelően. Így olvasom most Stephen Greenblatt The Swerve-jét, és igazi élmény.
Az eddig említett nehézségeken nem
nagyon lehet változtatni, ezekkel együtt kell élni. Van azonban olyan nehézség,
amit átmenetinek lehet nevezni. Hasonló élményem volt ugyanis az első időben az
ekönyv-olvasón való olvasáskor, mint amikor először olvastam korai
nyomtatványt. Amikor régen kezembe vettem egy korai nyomtatványt a betűtípus
szokatlansága, a nem standardizált helyesírás és talán egyéb okok miatt
nehezebb volt az olvasás. Pontosabban nem is (csak) maga a kibetűzés jelentett
nagyobb erőfeszítést, hanem az olvasottak visszaidézése. Az volt a fájó
élményem, hogy nehezen olvasok, viszont nagyon gyorsan felejtek. Hasonló volt
valamiért az első időben az ekönyv-olvasónál is az élményem, de itt nem a
betűtípus vagy a helyesírás szokatlansága miatt, hanem talán amiatt, hogy
szokatlan volt az egész helyzet. Állandóan hagyományos módon mozdult a kezem,
amikor lapozni szerettem volna, a gombnyomás helyett, esetenként előbb nyomtam
meg a gombot, minthogy végigolvastam volna az oldalt, hiszen a hagyományos
lapozásnál korábban indul a mozdulat. Jobban kellett a szememet használni, nem
voltak megnyugtató margók, az olvasás környezete fizikális és vizuális
szempontból teljesen megváltozott, s a szöveg jelentésére való koncentrálás
helyett zavaró tényezőkkel kellett küzdenem, a megszokottól eltérő környezettel
kellett megbarátkoznom. Ez a nehézség azonban idővel megszűnt: már csak nagyon
ritkán próbálok rosszul lapozni, és egész jó vissza tudok emlékezni az
olvasottakra.
Összevetve az előnyöket és a
hátrányokat, mindenképpen azt javaslom annak, aki megteheti, hogy érdemes
ekönyv-olvasóba beruházni. Ugyan nem fogja megtalálni azt a romantikus élményt,
amit úgy képzelünk el, hogy egy téli estén egy nagy fotelben ülve a kandalló
előtt kezünkbe veszünk egy szépen megszerkesztett könyvet, és ott a csendes
magányban intellektuális élményben lesz részünk. Ez a romantikus élmény az én
esetemben amúgy sem jött szinte soha létre, olvasni általában íróasztalnál
olvasok, valamilyen közvetlen céllal. Másfelől pedig az ekönyv-olvasó nem is
erre való, hanem nagy mennyiségű könyv tárolására, könnyen megkereshetőségére,
elsősorban szakirodalom olvasására, és jegyzetelésre. Ez a tevékenység pedig
alig hasonlít a romantikus álomra, hiszen inkább kemény, bár élvezetes, alapos
munka. Persze nehézségekbe, kellemetlenségekbe is ütközünk, mégis az előnyök az
ekönyv-olvasók irányában mozdítják el a mérleg nyelvét.
