Versenyelőny mindenáron?: Az Egyesült Államok AI-fejlesztési stratégiájának új évada

„Mi történik, ha egy technológiai nagyhatalom leveszi a lábát az etikai fékpedálról?”
 – Az utóbbi években az Egyesült Államok mesterséges intelligencia (MI) fejlesztési politikájában jelentős változások történtek. A Trump-kormányzattal megkezdődött az etikai szabályozások lazítása annak érdekében, hogy felgyorsítsák az innovációt és versenyelőnyt biztosítsanak az amerikai techcégeknek. 2025 januárjában egy újabb mérföldkőhöz érkezett a folyamat, amikor a Fehér Ház hivatalos közleményt adott ki a szabályozási keretek lazításáról és az MI-fejlesztések felgyorsításáról. Ez a lazítása az MI szabályozásnak kiegészíti, akár fel is erősíti a Stargate Project hatásait, amiről az előző posztban írtam

Nightcafé Studióval generáltam

A mesterséges intelligencia etikai szabályozása nem újkeletű jelenség. A korábbi kormányzatok regnálása idején olyan irányelvek születtek, amelyek a transzparenciát, az adatvédelmet (felhasználók személyes adatainak védelmét) és az algoritmikus igazságosságot és pártatlanságot valamint a transzparenciát, azaz az MI modellek működésének érthetővé tételét helyezték előtérbe. Az USA csatlakozott az OECD AI Principles kezdeményezéséhez, amely globális szinten kívánja egységesíteni a mesterséges intelligencia fejlesztésének alapelveit.

2025 januárjában a Fehér Ház közzétett egy dokumentumot, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésének új irányait jelöli ki. A dokumentumban szereplő főbb intézkedések között az alábbiakat találjuk. Egyfelől a fejlesztői szabadság elősegítését a technológiai innováció érdekében, azaz kevesebb megszorító szabályozással kell megküzdenie a techcégeknek. Bár nem túl konkrét ez egyelőre, de az irány nyilvánvaló: az innovációt ne kössék gúzsba szabályokkal. Közös kutatási projektek támogatása a magán és az állami szféra között (ennek lehetséges hatásairól az előző, Stargate Projektet tárgyaló bejegyzésemben olvashatsz). Egyik első ilyen irányú lépés, hogy az OpenAI a kormányzat számára fejleszt MI alkalmazásokat. Az intézkedések harmadik célja a nemzetbiztonsági prioritások erősítése, azaz az MI alkalmazása a védelmi iparban és a kiberbiztonság területén. (Csak zárójelben, a Google például azonnal kivette a regulái közül azt a passzust, ami a katonai fejlesztéseket tiltotta a cég számára.)

A közlemény hangsúlyozza, hogy az USA célja az, hogy megőrizze vezető szerepét a mesterséges intelligencia fejlesztésében azáltal, hogy a szabályozási könnyítések révén elősegíti az innovációt.

Nightcafé Studióval generáltam

A döntésnek nyilvánvalóan vannak pozitívnak is értékelhető hatásai. Bizton állítható, hogy elősegíti technológiai innováció és piaci növekedést. A gyorsulás mellett az MI alkalmazások szélesebb körű elterjedését is előmozdítja az ipari és kereskedelmi szektorban. Továbbá mindenképpen illeszkedik a trumpi „America first” törekvésekhez, hiszen következménye lehet az USA technológiai vezető szerepének megőrzése, mondjuk ez nekem nem annyira fontos, de ez nem is releváns végeredményben.

Az előnyök mellett azonban kockázatot is rejt magában az etikai korlátok visszavétele. Az adatvédelmi visszaélések kockázatának növekedését hozhatja magával a döntés. Az algoritmusokba épített diszkrimináció és előítélet erősödése, hiszen, ha nincsenek fékek és korlátok, és bedobják a gyeplőt a lovak közé az alkalmazások híven fogják tükrözni a tanítási korpusz előítéleteit, amit azért senki sem szeretne. Hosszabb távon pedig a verseny kikényszerítheti, hogy az etikai szabályozások globális normái gyengülni fognak. Ehhez adalékokat itt találhatsz.

Az etikai szabályok lazítása a dolgozószobámból nézve érthető, de nem szükségszerűen ünneplendő döntés, amely hosszú távon jelentős hatással lehet a technológiai fejlődés irányára. A kérdés, hogy meddig mehet el egy ország a versenyelőny megtartása vagy megszerzése érdekében, és hogy számolnak-e a globális következményekkel.