Európa felveszi a kesztyűt: Párizsi Csúcstalálkozó

A kép NighCafé Studio-val készült

 Február 10-11-én tartották Párizsban a Mesterséges Intelligencia Csúcstalálkozót, ahol két fontos esemény tűnik relevánsnak. Február 11-én az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette az InvestAI kezdeményezést, valamint ugyanitt 62 ország aláírt egy MI-vel kapcsolatos nyilatkozatot. Az InvestAI, ha nem is az előző bejegyzésekben tárgyalt amerikai és kínai bejelentésekre reagál, persze lehetséges így is tekinteni, hanem inkább annak jelzése, hogy Európa is része az MI versenynek, és törekszik is ott maradni. A csúcstalálkozón aláírt nyilatkozat, ami nem az EU, hanem világméretű, az MI fejlesztések  etikai aspektusára hívja fel a figyelmet.

Az Európai Bizottság kiadta sajtónyilatkozatban a következő stratégiai tervek szerepelnek. Egyfelől a versenyben maradáshoz tőke injekciót tervez a bizottság, 200 milliárd eurót szándékoznak a fejlesztésekre fordítani. Ez a pénz nem kifejezetten a kutatást támogatja, arra ugyanis ott vannak az európai kutatási projektek például a Horizon programon belül. A tőkeinjekció a kifejezetten kutatás helyett gigacégekhez fog befutni. Nyilván a gigacégek kiválasztása a kiválóságon és felteszem egyéb stratégiai szempontokon alapul. B

ár biztosan alapos megfontolják melyik a gigacégek jelöljék meg nyertesnek, a kiválasztásnak lesznek vesztesei is, és ez feszültségekhez is vezethet, de reménykedjünk a legjobbakban. Mi mást tehetnénk?

Hét céget már kiválasztottak korábban, és még ötöt a későbbiekben jelöl ki a Bizottság.  A kiválasztott gigacégek

• Barcelona, Spanyolország: “BSC AIF” a Barcelona Supercomputing Centre;
• Bologna, Olaszország: “IT4LIA” a CINECA - Bologna Tecnopolo;
• Kajaani, Finnország: “LUMI AIF” CSC,
• Bissen, Luxembourg: “Meluxina-AI” LuxProvide;
• Linköping, Svédország: “MIMER” University of Linköping;
• Stuttgart, Németország: “HammerHAI” University of Stuttgart;
• Athén, Görögország: “Pharos” GRNET)

A kiválasztott gigacégek elsősorban szuperszámítógépek építésére, fejlesztésére kapják a pénzt. Mint a listából is látható, két gigacég azért egyetemekkel is kapcsolatot tart fent.

A cél Leyen megfogalmazásában a következőképpen hangzik:

„Azt akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia a jót és a növekedést szolgálja. Ezt a saját európai megközelítésünkön keresztül tesszük - amely a nyitottságon, az együttműködésen és a kiváló tehetségeken alapul. Megközelítésünket azonban még fel kell pörgetnünk. A tagállamokkal és partnereinkkel közösen ezért az InvestAI révén soha nem látott tőkét mozgósítunk az európai mesterséges intelligencia gigacégek számára. Ez az egyedülálló, az AI CERN-hez hasonló köz- és magánszféra közötti partnerség valamennyi tudósunk és vállalatunk - és nem csak a legnagyobbak - számára lehetővé teszi a legfejlettebb nagy modellek fejlesztését, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Európa az MI kontinensévé váljon.”

A kép NighCafé Studio-val készült

A Bizottság elnökének szavaiban két nagyon fontos témát találhatunk. Egyfelől, egyébként hasonlóan az amerikai és kínai megközelítéshez, az ipar és az állami és államok feletti testületek közreműködését tekinti az innováció alapjának. A másik téma pedig a közjó és a nyíltságon/nyitottságon alapszik, vagyis olyan terminusokkal él, amelyek az MI fejlesztések etikai aspektusát hangsúlyozzák. Ez a második azért fontos, mert mint az előző posztban láttuk, az USA éppen ezeket a korlátokat, mint a fejlesztés akadályait, építi le.

Az etikai korlátok tekintetében egyelőre az EU nem tesz engedményeket. Bár az egyes tagállamok lázadhatnak ez ellen, pl. ahogy Macron, a csúcstalálkozó összehívója és házigazdája teszi. Az engedmények elkerülését azonban árnyalja az, hogy eddig további szigorító elvek és intézkedések bevezetését tervezte a bizottság, mostanra viszont eltekinteni látszik ezektől.

Ez azonban nem jelenti az eddigi etikai megfontolások felfüggesztését, hiszen az EU-n és az Afrikai Unión kívül 62 ország által aláírt kommüniké etikai elvek mellett teszi le a voksát. A kommüniké 6 területet sorol fel:

• A mesterséges intelligencia hozzáférhetőségének előmozdítása a digitális szakadékok csökkentése érdekében;
• A mesterséges intelligencia nyílt, befogadó, átlátható, etikus, biztonságos és megbízható működésének biztosítása, figyelembe véve a mindenkire vonatkozó nemzetközi kereteket;
• Az innováció fellendítése a mesterséges intelligencia területén a fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésével és az ipari fellendülést és fejlődést ösztönző piaci koncentráció elkerülése;
• A munka és a munkaerőpiacok jövőjét pozitívan alakító és a fenntartható növekedés lehetőségét biztosító mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzése;
• A mesterséges intelligencia fenntarthatóvá tétele az emberek és a bolygó számára;
•  A nemzetközi együttműködés megerősítése a nemzetközi kormányzás összehangolásának előmozdítása érdekében.

Az öt téma közül kifejezetten az első, a második és az ötödik tételek rendelhetők azon tényezők közé, amelyek az MI fejlesztéseknek utat, kifejezetten morálisan is értelmezhető utat szab meg.

Összefoglalásul elmondható tehát, hogy az EU is beszáll, benn marad az MI versenyben. Ennek három alappillére azonban részben eltér a többi modelltől. Egyfelől tőkeinjekció, azaz 200 milliárd euró injektálása a fejlesztésekbe, amit az egyes országok kiegészíthetnek saját fejlesztéseikre, ahogy ezt Macron be is jelentette. Másodikként, a magán és közszféra összekapcsolása, azaz gigacégek támogatása közpénzből. Harmadik pedig az etikai szempontok figyelembevétele, de a korábbi tervekhez képest könnyítve, hiszen újabb regularizációra nem kell számítani. Hogy mindez elegendő-e a versenyben maradáshoz arra az elkövetkező évek fognak választ adni.