Zotero--Citation manager

Lehet, hogy már sokan használjátok ezt a hasznos alkalmazást, de nekem új, és akiket kérdeztem, nekik is, úgyhogy írok róla, hátha valakinek jól jön.

A Zotero abban segít, hogy ne kelljen túl sokat vesződnünk a lábjegyzetek és Bibliográfiánk elkészítésével. Nagyon egyszerűen elkészíthetünk hivatkozásainkhoz egy adatbázist, amely egyszerre raktározódik valamilyen külső szerveren és a gépen, amelyen dolgozunk. Majd pedig, írás közben, amikor szükségünk van a hivatkozásra, akkor úgy szúrjuk be, hogy megadhatjuk, milyen stílusban kérjük a szövegbeli, vagy láb-, esetleg végjegyzetet. Amikor pedig végeztünk a cikkel, elkészült minden jegyzetünk, akkor megintcsak egy gombnyomásra a felhasznált utalások alapján a program elkészíti a megadott formátumban a Bibliográfiát.

Sok ilyen program létezik, amely hasonló módon segítségünkre lehet, de a bölcsészettudományokhoz ez tűnik a leginkább alkalmasnak. A Wikipeadia és egyéb helyeken (pl. DIRT) egyébként egy egész sora található ezeknek a programoknak, tehát, ha valakinek mégsem ez felelne meg, elindulhat keresni másikat.

A Zotero egyik hátránya, hogy Mozilla Firefox alkalmazás, azaz ha emellett döntünk, akkor először is le kell töltenünk az ingyenes Firefox internetböngészőt. Nekem, mint megrögzött Chrome használónak, meglehetősen nagy lépést igényelt ez, de egyelőre úgy tűnik, megérte, hiszen egész jól lehet használni a két böngészőt egyszerre is.

Ha van Firefoxunk a következő lépés, hogy készítsünk egy fiókot a Zoteroban, amihez csak email címet és jelszót kell megadni, tehát nem egy nagy dolog. Az ingyenes verzióval kapunk 500 MB tárhelyet, amely remélhetőleg sok évre elegendő lesz.  Ha pedig elkészült a fiókunk, akkor a következő lépés, hogy letöltsünk két alkalmazást, mindegyike egyszerű, amelyeket néhány lépéses kattingatással telepíthetünk is. A két alkalmazás közül az egyik a Firefoxba épül be, a másik pedig a szövegszerkesztőnkbe.

Ezen a felületen jól látszik a felső jobb részében, hogy a letöltés és telepítés nem nagy dolog.

Ha sikerült a telepítés és el-, újra indítjuk a Firefoxot, akkor a böngésző jobb alsó sarkában megjelenik a Zotero felirat, amelyre kattintva megjelenik a Zotero alkalmazás felülete, illetve ha elindítjuk a szövegszerkesztőnket, az ikonok között megjelenik hét új ikon.

A telepítés után elkezdhetjük az érdemi munkát. A zotero felület így néz ki, legalábbis az én fiókomban, ahol már vannak tételek.

Először is látszik jobb alul a zotero felirat, amelyre kattintva jelenik meg az alkalmazási felület. A szerkesztői felületen három oszlop található. Balról az első a mappákat tartalmazza, amelyeket a fölöttük elhelyezett gombokkal, legfőképpen a bal szélsővel tudunk létrehozni, módosítani. A középső oszlopban az éppen kijelölt mappában található bibliográfiai tételek találhatóak. Ezek fölött is vannak gombok, amelyekkel különböző módokon hozhatunk létre bibliográfiai tételeket. A jobb szélen, a harmadik oszlop négy füllel ellátott részt tartalmaz, amelyek tartalmazzák a bibliográfiai adatokat, a jegyzeteinket az adott műhöz, címkéket, amelyek a visszakereshetőséget segítik, illetve a negyedik az egyes művek közötti kapcsolat kiépítésére alkalmas.

Ha elkészítettünk egy mappát, könnyen felvehetünk bibliográfiai tételeket anélkül, hogy a bibliográfiai tétel minden adatát  nekünk kellene begépelni. Könyveknél leggyorsabb a google bookson kikeresni az általunk felvenni kívánt könyvet, kimásolni az isbn számát, majd a balról negyedik, varázspálcás gombra kattintva felugrik egy ablak, ahova bemásoljuk az isbn számot, okézunk, majd a jobb szélső oszlopban az info fül alatt megjelennek a könyv adatai szinte azonnal. Érdemes végignézni, hogy minden stimmel-e, általában stimmel. Ha internetes oldalt szeretnénk felvenni, vagy blog-bejegyzést nagyon egyszerű dolgunk van. A legegyszerűbb, ha az adott oldalra megyünk a Firefox-szal. Ha az adott oldalon vagyunk, és szerencsénk van, akkor a kereső sorban, az adott oldal url címe mellett a jobb oldalon, megjelenik egy ikonocska, és arra kattintva a tétel adatai bekerülnek az info oszlopba. Ha nem jelenik meg az ikonocska, akkor a kezelői felületen a második oszlop fölötti ikonok közül a harmadikra kattintva megtörténik az adatfelvétel.

Ha már vannak tételeink itt, és nyitva hagyjuk a Firefoxot, akkor elkezdhetjük használni a szövegszerkesztőbe épült ikonokat. Mivel WORD-öt használok, ezért itt mutatom meg, hogyan is néz ki a telepítés után a felület.

A bekarikázott hét ikon a zotero ikonjai. Először a jobbról másodikkal, "Zotero Set Doc Prefs" kell kezdeni a működést, ugyanis itt állíthatjuk be hivatkozásaink stílusát. A stílus beállítása után az idézeteink után beszúrhatjuk a hivatkozást. Erre a bal első gomb való, amely úgy működik mint a WORD lábjegyzet ikonja, azaz kattintásra kérdezi milyen referenciát szeretnénk, és más, amennyiben kikeresteti velünk a zotero adatbázisunkból, hogy melyik elemet szeretnénk, illetve megadatja az oldalszámot. OK-ézás után pedig megjelenik a beállított hivatkozás stílusa szerinti utalás a dokumentumban, amelyet még tovább finomíthatunk, ha szükséges.

Az elkészült dokumentum végére pedig az alkalmazatt hivatkozások alapján a megadott stílus szerint elkészíthetjük a Bibliográfiát egyetlen gombnyomással a jobbról harmadik, "Zotero insert bibliography" ikonra kattintva.

Nekem egyelőre sokat segített a zotero az írásban, hiszen elkészíti azt, amire szükségem van, de nem kreativitást és észt igényel, hanem mechanikus készséget. Erre pedig pont jó egy program. A hallgatóknak továbbadva sok nehézségtől tudunk megmenekülni. Remélem, hasznosnak bizonyul ez a bejegyzés nektek is. Szívesen veszek megjegyzést is, ha valami nem világos, vagy elakadtatok valahol, vagy bármit.

CFP: Literary Shakespeares + Theatrical Shakespeares

Saturday 9th April 2011, The Theatre Workshop, The University of Sheffield

“Reade him, therefore; and againe, and againe.” (John Heminge and Henry Condell)

In 1623 the actors who put together the first folio urged the public to read (and buy) Shakespeare. But despite this early gesture of interdisciplinarity, the relationship between literary texts and theatrical performances has never been straightforward. The Romantics famously viewed the staging of drama as inferior to reading, and G. Wilson Knight felt that the “deeper meanings” of a play would not “speak in theatrical terms”. For others reading a Shakespeare play is always an incomplete act, an experience of the drama in the wrong medium. In more recent times students, scholars and actors have celebrated Shakespeare as both literary and theatrical. Not only attention to professional productions, but also the act of performance itself is increasingly playing a part in the literature seminar room. In addition, any preparation for a Shakespeare performance involves a close reading of the text(s). With “performance history” sections now a staple part of scholarly editions of Shakespeare, and theatrical and film productions of the plays informing (and forming the subject of) literary criticism, the boundaries between literature and performance are proving ever more porous. Yet while the interactions between text and performance proliferate, the meaning of this interaction remains up for debate.

Literary Shakespeares + Theatrical Shakespeares is an opportunity for critics and performers, lecturers and school teachers to debate what Shakespeare’s different manifestations mean in the twenty-first century. We invite abstracts for 20-minute papers based on the following topics:

Approaching the text(s):

· What do actors, dramaturges and literary critics look for when reading Shakespeare’s texts? 

· What constitutes and what is the use of “close-reading”?

· What is the relationship between acting and interpretation? 

· What can students and scholars of literature learn from actors’ preparation? 

· Do performers and literary critics define concepts such as text, script and character in the same way? 


Theorising texts and performances:

· How might interplay between critical theories and performance analysis enhance our understanding of Shakespeare's texts? 

· What motivates the literary critic’s use of performance in textual editions and scholarship? 

· What constitutes the “text” of a performance? How useful are the traces of a performance (scripts, reviews, costumes, stills, etc.) in analysing the ephemeral experience of the theatrical performance itself?

· Would the development of more rigorous methodologies be helpful or limiting? 

· Should different disciplines work together more closely, or do we need to be clearer about our differences? Where might such interdisciplinary dialogue take place?



Performance and pedagogy:

· What are the similarities and differences between teaching Shakespeare at undergraduate level in English degrees, Theatre degrees and conservatoires?

· Should we create a closer collaboration between the ways in which we teach texts and performances in order to offer students broader views of Shakespeare? What form might such collaboration take? 

· What has been the impact of new pedagogical methods such as enquiry-based learning?

· What implications does the way Shakespeare is taught in schools have for teachers in Higher Education institutions? 

· How have initiatives like the RSC’s “Stand Up for Shakespeare” reconceptualised students’ understanding of Shakespeare and their expectations of Shakespeare courses?

Abstracts of approximately 250 words should be sent to Dr Carmen Szabo (c.szabo@sheffield.ac.uk) and Dr Gillian Woods (gillian.woods@sheffield.ac.uk) by 7th February 2011.

New Visualization Tool from Google With Data From 5.2 Million Digitized Books

Ugyan ez nem egy kifejezetten reneszánszos bejegyzés, mégis egyelőre azt gondolom, nem érdemes elmenni mellette. A google books-hoz kapcsolódó alkalmazás, lab, ez, amely óriási korpuszon alapuló tendenciák, szóhasználati tendenciák  elemzését teszi lehetővé. Nyilván önmagában, szigorú értelemben és tudományosan nem egészen megalapozott, hiszen ugyan 5,2 millió könyvet vesz figyelemebe, de ezek műfaji besorolása nem világos, mégis hasznos segédeszköz lehet tudásszociológiai, kultúrszociológiai tendenciák meghatározásában, hiszen mégiscsak jelentős az elemzett szövegtest. Persze ez az eszköz is elsősorban nekünk, anglistáknak hasznos.

Íme a vizualizációs eszköz kattintható elérhetősége: Books NGram Viewer. Jó elemzést!

Magyar könyvtörténeti adatbázis

Az OSZK magyar vonatkozású könyvtörténeti adatbázisa, éljen! Ez a bejegyzés ugyan nem angol kultúrával foglalkozik, mégis ideszerelem. Egyfelől itt is említésre méltó, mert mégiscsak a mi korszakunkhoz tartozik, másrészt pedig nagyon fontos magyar munka gyümölcse. Ide kattintva maga az adatbázis is elérhető, a bejegyzésbe ízelítőül csak a bevezetőt másolom.

Kárpát-medence nyomda és nyomdászattörténeti honlapja Az Országos Széchényi Könyvtár nyomda- és nyomdászattörténeti honlapja a témát kutató szakembereknek és az érdeklődőknek a magyarországi nyomdászat már teljesen föltárt, korai századait kívánja a legújabb ismeretek kiegészítésével illusztrálva bemutatni. Első lépésként a kezdetektől a 16. század utolsó harmadáig azaz, a magyarországi nyomdászat első 100 évét. Az egy-egy helység nyomdászatát, illetve egy-egy nyomda történetét szakaszosan szemlélteti. A nyomdák történetéhez és tevékenységének rövid ismertetéséhez kapcsolódnak az adott tipográfia fölszerelését: díszeket, iniciálésorozatokat, nyomdai cifrákat és a legjellegzetesebb betűtípusokat szemléltető illusztrációk. Szerepel a legfrissebb szakirodalom is. A XV-XVIII. sz. Könyvtörténeti Osztály munkatársai.

Miloi Vénusz 3D

Remélem, nektek is tetszeni fog ez a fantasztikus és megindító találkozás a Miloi Vénusz szoborral: gyönyörű 3 dimenziós bemutató, elegáns magyarázatokkal.

Nekem nagyon szép pillanatokat szerzett!


Itt érthető el: Miloi Vénusz

The Shakespeare Standard: Shakespeare hírek tömören

Érdekes blogoldal, amely Shakespeare híreket gyűjt össze rendszeresen és nagy alapossággal. Érdemes figyelni, mert sok időt takaríthatunk meg vele. Az alábbi linken elérhető a legutolsó frissítés:

News-cramm’d: Shakespeare news for 2010-12-08 | The Shakespeare Standard

Jó mazsolázást!

Garrick’s Jubilee | Finding Shakespeare

Garrick’s Jubilee | Finding Shakespeare